Előző héten úgy megettem volna egy jóféle kalácsot, nagy valószínűséggel annak köszönhetően, hogy a nem paleos párom (hu ezt a kifejezést sose szoktam használni, de fura) egyik este az evett. Árgus szemekkel néztem, ahogy szeleteli, majd megkeni íncsiklandó vajkrémmel az egyes szeleteket, hát rendesen küzdöttem magammal, hogy ne kérjek "csak egy" harapást, de ellenálltam a kísértésnek. Másnap gőzerővel kezdtem el kutatni az interneten paleo kalács ügyben, így akadtam rá Pocak Panna kenyerére. Nagyon jó kis recept, kicsit változtattam rajta kevesebb mézet tettem bele, nekem így lett tökéletes :)
Hozzávalók:
6 tojás
1/2 vanília kikapart belseje
1 és fél ek méz
200 g kókuszreszelék
75 g darált mandula
1/2 tasak sütőpor
kókuszolaj
A kókuszreszeléket a mandulával összedaráljuk, lehetőleg minél finomabb állagúra.
A tojásokat a mézzel és a vaníliával habverővel habosra verjük.
A kókuszos mandulás keveréket összekeverjük a sütőporral majd a tojásos keverékhez adjuk és jól összedolgozzuk.
Hagyjuk állni kb 5 percig, hogy a kókusz megszívja magát.
Közben kókuszolajjal kikenjük a kenyérsütő formát, ha nem tapadásmentes akkor sütőpapírral is kibéleljük. /Én azt ajánlom mindenképpen béleljük ki sütőpapírral is, mert nekem hiába tapadásmentes a formám mégis leragadt a kalács alja :(
Ha a kókusz megszívta magát (sűrűbb lett a tészta), beleöntjük a formába, 170 fokra előmelegített sütőben sütjük 10 percig majd levesszük a hőmérsékletet 140 fokra és sütjük tovább kb 30-40 percig (tűpróbával ellenőrizzük).
A végeredmény isteni finom, nagyon kókuszos, omlós, jól szeletelhető kalács. Szerintem jobb mint az eredeti, nem vicc, és ezt nem csak azért mondom, hogy magamat nyugtassam, hanem tényleg így van, tessék kipróbálni! ;)
